Ezt az ételt rengeteg módon készítik az emberek. Éppúgy, ahogy megszületésének is többféle "legendája akad" . Némelyek hallomásból tudják, hogy xy nevéhez fűződik ez az étel, míg mások egészen biztosak abban, hogy az általuk ismert történet a hiteles, ha brassóiról van szó... Melyek hát ezek a történetek?

"Gróf Nándor vezette be az Utasellátó Vállalatnál, ami a MÁV Könyvtárból kapott információk szerint 1948 novemberében jött létre. A szándék az volt, hogy olyan ételeket dolgozzanak ki a mesterek, amelyeket a gyorsan haladó és zötykölődő vonaton is el lehet készíteni gyorsan
és balesetmentesen. S persze cél volt az is, hogy az étel egyúttal előkészítse a gyomrot néhány fröccsre vagy egy jó pohár sörre. Hogy miért lett brassói az aprópecsenye? Mert a vonat, amelyen megszületett az új étel, Brassó felé tartott. Zsolnay Gábor elmondása szerint egyébként Erdélyben nemhogy magukénak nem mondják ezt az ételt, de nem is ismerik." /Zsolnay Gábort, Nemzeti Gasztronómiai Szövetség Oktatási Bizottsága/

"Az biztos, hogy az egykori brassói aprópecsenye Brassóból származott és nem úgy készült, mint ahogyan ma csinálják, már akkor is sült burgonyával tálalták. Hiszen
eredetileg csíkokra vágott marhatokányból készült, s domináns volt benne a fokhagymaíz. A külföldön járó szakácsok sokat láttak és tapasztaltak utazásaik során. E tapasztalatok
egyike volt tehát a brassói aprópecsenye. A második világháború előtt a brassói egy fokhagymás marhatokány volt, aztán a háború után voltak keveredések
és változások. E változások során a szakácsok rájöttek, hogy időtakarékosság
szempontjából „á la minute” sertéshúsból (szűzből) is meg lehet csinálni, hiszen a sertéshúsra nem kell annyit várni mint a marhára, hogy megpuhuljon. Ma tehát már sertésszűzből készül. A fűszerezésekor pedig törött borsot, majoránnát és összezúzott fokhagymát használnak. Pirospaprika nincs benne." / Dózsa György, Oscar-díjas mesterszakács/

Csáky Sándor A XX. század szakácsművészete című könyvének 1936-os kiadásában a 796. oldalon található a következő recept:
"A bélszín ledernyegét (pacsni) vágjuk vékony metéltre és nyílt lángon (tűzön) kevés zsírral pirítsuk meg hirtelen, ekkor fél fej finomra vágott hagymát, zöldpetrezselymet és szeletekre vágott gombát pirítsunk egy percig, ezután hintsük meg egy kevés liszttel, eresszük fel egy rész vörösborral és egy rész befőtt paradicsommal, fűszerezzük meg sóval és törött borssal, s ha a hús elég puha és a mártás megfelelő sűrű, akkor adjuk fel tarhonyával."

A brassói aprópecsenye egyébként olyan külföldi sztárok nyálképződését is megindította, mint Elisabeth Taylor és Richard Burton, akiknek az egyik kedvenc étele lett, amikor a Mátyás pincében jártak. Abban a Mátyás pincében, amelyikben hosszú éveken keresztül Papp Endre volt az igazgató. S noha Papp úr neve talán nem cseng olyan ismerősen a világban mint mondjuk Elisabeth Tayloré, de az biztos, hogy itthon a legtöbb ember őt tartja a brassói aprópecsenye igazi „kreátorának”:

"1950. szeptember 17-én alkottam ezt az ételt egy ételújítási versenyre. Szeptember 15-én kaptunk árut a konyhára, konkrétan 137 sertésfarkat. Szépek voltak, le kellett őket „snájnolni”. Még a pincérek is ezzel foglalkoztak. Ezekből a sertésfarkakból készült az első ilyen étel, noha a receptben már valóban sertésszűz szerepelt. S hogy miért lett brassói? Mert Kolozsvárról ugye már elnevezték a kolozsvári töltött káposztát, Erdélyről az erdélyi rakott káposztát... 1950-ben bennem még nagyon élt Trianon emléke, ezért nem akartam Erdélyt kihagyni, s így a névadáskor Brassóra esett a választásom, ahol ugye német kereskedők telepedtek le. Erről a városról még akkor nem neveztek el ételt...Soha semmiféle erdélyi étel nem volt, ami brassói lenne, mert az erdélyiek úgy tekintették, hogy ott csak német kereskedők vannak."

A Papp Endre által írt recept szerint a brassói aprópecsenye hozzávalói 10 adagra:

• 1,6 kg sertésszűzpecsenye
• 0,3 kg kolozsvári szalonna
  
• 0,5 kg vöröshagyma
  
• 0,1 kg sertészsír
  
• 0,3 kg zöldpaprika
  
• 0,2 kg paradicsom
  
• 0,5 kg zsenge zöldborsó
  
• 1 db hegyes erőspaprika
  
• ízesítésként só, bors
  

Elkészítése: A zsiradékot egy serpenyőben felolvasztjuk, és a vékony csíkokra vágott
kolozsvári szalonnát kiolvasztjuk. Az apró kockákra vágott hagymát a szalonnás zsiradékban megpirítjuk. Az ugyancsak vékony csíkokra vágott sertésszűzpecsenyét a hagymás zsiradékban gyors tűzön pirítjuk, sózzuk, borsozzuk. Néhány perc pirítás után a karikára vágott zöldpaprikát és a héj nélküli, kockára vágott paradicsomot a hús közé tesszük és néhány percig tovább pirítjuk. Utolsó fázisként a külön megfőzött zöldborsót keverjük hozzá. Tálaláskor néhány karika hegyes, erős zöldpaprikával díszítjük. Köretként pirított resztelt burgonyát készítünk.

Magam is ezt a változatot készítem, melyet még édesapámtól tanultam. Annyi a különbség, hogy néha a paradicsom helyett lecsót teszek hozzá. Vagy a paradicsom mellé TV paprikát is vágok. Illetve sok-sok fokhagymát teszek bele:)A burgonyát megtisztítom, felkockázom, megfőzöm. Hagyom kihűlni és lecsöpögtetem, majd forró olajban kisütöm. Húgom például csirkemell vagy csirkecombszél nyesedékéből szereti a legjobban elkészíteni.

"Ahány ház, annyi szokás!"